Alapszabály tervezet

2014.05.07.

PARADICSOMI
Horgász Egyesület

(egységes szerkezetbe foglalt)

 
 ALAPSZABÁLYA

 

 

- 2 -
Az egyesület közgyűlése a Békés Megyei Bíróság által 340. tételszám alatt nyilvántartásba vett Paradicsomi Horgász Egyesület alapszabályát a 2014. május ... napján tartott közgyűlésén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján módosította és a módosításokkal egysége szerkezetbe foglalt alapszabályát az alábbiak szerint elfogadta.
I.

Az egyesület neve, céljai és feladatai

1. §

(1) Az egyesület neve: PARADICSOMI Horgász Egyesület

(2) Székhelye: 5700 Gyula, Paradicsom 056/5 hrsz. Halőrház
Levelezési cím: 5700 Gyula, Petik Ambrus u. 54/4. (Cserkúti András)

(3) Az egyesületnek saját kezelésű vízterülete van (gyulai 056/5 hrsz-ú horgásztó, gyulai 055 hrsz-ú
mocsár 056/2 út).

(4) Az egyesület pecsétje: PARADICSOMI Horgász Egyesület
Gyula, 1982.

(5) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos
megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület
közhasznú civil szervezet.

2. §

(1) Az egyesület céljai:
a) az egyesületi tagok horgászérdekeinek képviselete, valamint a kedvező horgászati lehetőség biztosítása, a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) a horgász sport fejlesztése, népszerűsítése,
c) a horgászoknak a jogszabályok, a társadalmi együttélés és horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a környezet- és a természet szeretetére, védelmére való nevelése, a környezeti tudatosság formálása, a térség természeti és kulturális örökségének fenntartható fejlesztése,
d) a halak és a hal élőhelyének védelme.

(2) Az egyesület feladatai:
a) biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.
b) a kezelésében álló vízterületen korszerű halgazdálkodást folytat,
c) segíti, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat előírásokat és az országos horgászrend szabályait betartsák.
d) segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében,
valamint a vizek tisztasága, valamint a környezet- és természet védelmében,
e) halfogó és a tagság kívánsága esetén egyéb sportversenyeket rendezhet.

 

- 3 -
(3) Az egyesület céljai között meghatározott közhasznú tevékenysége az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódik:
• - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, valamint a 9/2006.(V.9.) NKÖM rendelet, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a térség természeti és kulturális örökségének fenntartható fejlesztése),
• - A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény ( környezet- és természetvédelem), az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a környezeti tudatosság formálása),
• - A halgazdálkodásról és halak védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, valamint a halgazdálkodás és halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a horgászok képzése és vizsgáztatása, a halak és a hal élőhelyének védelme).
3. §

(1) Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli az állami, a szövetkezeti, a magán- és a civil szervek erkölcsi, valamint anyagi segítségét, támogatását.
(2) Az Egyesület, mint a Magyar Országos Horgász Szövetség (továbbiakban: Szövetség) tagja fejti ki működését.
(3) Az egyesület és a Szövetség kapcsolataira a Szövetség alapszabálya az irányadó.

4. §
Az egyesület közhasznú jogállásával kapcsolatos rendelkezések
a) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
b) Az egyesület tagjain kívül más úgy részesülhet az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból, hogy részt vesz az egyesület által szervezett horgászversenyeken, rendezvényeken, előadásokon, az egyesülettel megkötött megállapodás szerint együttműködik annak céljai megvalósításában.
c) Az egyesület a tagok és nem tagok által szervezett egyéb rendezvényeket anyagilag is támogathatja. A támogatás iránti kérelmet a rendezvény szervezői írásban kötelesek az elnökséghez benyújtani. Az elnökség a támogatás nyújtásáról soron következő ülésén dönt, amelyről írásban értesíti a rendezvény szervezőjét.
d) Az elnökség folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy az egyesület szolgáltatásairól és rendezvényeiről tagjai és a nem tagok is értesüljenek, ezért azokról rendszeresen tájékoztatást jelentet meg a kezelésében álló horgásztónál lévő horgászház hirdetőtábláján, a gyulai médiákban és a helyi önkormányzatnál, részvételi felhívással együtt.
e) Az egyesület által szervezett rendezvényeken, előadásokon bárki részt vehet, azok nyilvánosak.
f) Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
g) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységeire fordítja.
h) Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.


- 4 -

i) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. E tekintetben, közvetlen politikai tevékenység: a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.
j) Az egyesület közhasznú működésének, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a testületi döntéseket, a szolgáltatásai igénybevétele módját, valamint a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készült éves beszámolót az egyesület honlapján (www.halparadicsom.hu) és a Civil Információs Portálon keresztül hozza nyilvánosságra.
k) Az egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 32. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, ezért tevékenységéhez a megfelelő erőforrás rendelkezésére áll, valamint megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
l) Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készült éves beszámolójába, valamint a működésével kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratba bárki betekinthet és arról (azokról) saját költségére másolatot készíthet. Az érintett a betekintésre vonatkozó szándékát - az iratok pontos megjelölésével – írásban köteles jelezni az egyesületnek. Az egyesület a jelzést követő 15 napon belül, a székhelyén, az elnökség elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag jelenlétében biztosítja az iratokba történő betekintést.
m) Az egyesület közgyűlésének, valamint elnökségi ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható (2011. évi CLXXV. tv. 37.§ (1) bek.).

II.

Az egyesület tagjai

5. §

(1) Az egyesületnek
a) teljes jogú tagjai, továbbá
b) anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, de a tagsági jogok tekintetében különleges jogállású, 3-15 éves kor közötti, valamint
c) pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
d) Az egyesület nem zárja ki a jogi személyek tagságát.
(2) Az egyesületnek csak az lehet a tagja, aki a 2013. évi CII. törvényben meghatározottak szerint állami horgászjeggyel és állami horgászvizsgával rendelkezik, illetőleg nem áll egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.
A különleges jogállású - 3-15 év közötti tagoknak - horgászvizsgával és állami horgászjeggyel nem kell rendelkeznie.
Törekedni kell arra, hogy az egyesület taglétszáma a saját kezelésű horgásztó eltartó képességét biztosítsa.
(3) 3 és 14 év közötti kiskorú csak a törvényes képviselője írásbeli hozzájárulásával létesíthet egyesületi tagsági viszonyt.
(4) A jogi személy tagsági viszonyára, az egyesület tevékenységében való részvételére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület elnöksége és a jogi személy képviselője által kötött együttműködési megállapodásba kell rögzíteni.

- 5 -

(5) A pártoló és a tiszteletbeli tagok anyagilag, illetve szakmai, erkölcsi, elvi támogatásukkal kötelesek elősegíteni az egyesület céljainak elérését.
a) Pártoló és a tiszteletbeli tagsági viszony az elnökség írásbeli felkérésének elfogadása alapján létesíthető.
b) A pártoló és a tiszteletbeli tagok számáról a közgyűlés dönt, akik az egyesület bármely testületi ülésére meghívhatók.
c) Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjait kedvezményes területi jeggyel láthatja el, akiknek egyesületi tagdíj és belépési díjfizetési kötelezettségét az elnökség határozza meg.
d) A pártoló és tiszteletbeli tagság az egyesület elnöksége és a tag részéről egyaránt, írásbeli bejelentéssel megszüntethető.
(6) Az egyesület kiskorú, jogi személy, pártoló és tiszteletbeli tagjait szavazati jog nem illeti meg és tisztségviselővé nem választhatók meg, de a közgyűlésen tanácskozási és indítványtételi joggal vesznek részt.
(7) A tagsági viszony létesítését a tag belépési nyilatkozat kitöltésével kezdeményezheti. A belépni szándékozó ezzel egyidejűleg köteles az egyesület házipénztárába a közgyűlés által meghatározott belépési díjat és éves tagdíjat befizetni.
(8) A belépési kérelemről az egyesület elnöksége a belépési nyilatkozat benyújtását követő első ülésén dönt. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
Az elnökség tagfelvételi kérelmet elutasító határozatával szemben a kérelmező - annak kézbesítését követő 15 napon belül - közgyűléséhez fellebbezhet. A fellebbezést a közgyűlés soron következő ülésén köteles tárgyalni, amelynek határozatát a kézbesítését követő 30 napon belül keresettel lehet megtámadni Gyulai Törvényszék előtt.
(9) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az egyesületi tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kiállítani.
6. §
A tagsági jogviszony megszűnése
(1) Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

a) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
b) Az egyesület elnöksége az egyesületi tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási határidővel írásban felmondhatja annak tagnak, aki a közgyűlés által meghatározott egyesületi éves tagdíjat határidőben nem fizeti meg.
A felmondásról az elnökség köteles határozatot hozni és azt írásban közölni a taggal. A tag tagsági viszonya a felmondásról szóló határozatban megjelölt 30 napos felmondási határidő elteltével szűnik meg.
- 6 -


c) Az egyesület tagját kizárási eljárás lefolytatása után meghozott írásbeli határozattal az egyesület fegyelmi bizottsága kizárhatja a tagok sorából, amennyiben a tag jogszabályt, az
egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az egyesület helyi horgászrendjét súlyosan megsérti.
A kizárási eljárás kezdeményezésére az egyesület bármely tagja, halőre vagy egyesületi szerve jogosult, amelyet írásban kell a fegyelmi bizottsághoz benyújtani.
(2) Az egyesület elnökségi, felügyelőbizottsági és fegyelmi bizottsági tagjával szembeni kizárási eljárás lefolytatására a közgyűlés jogosult. Ezen személyekkel kezdeményezett eljárás megindítása esetén, a kezdeményezést követő 30 napon belül a rendkívüli közgyűlést össze kell hívni.
(3) A kizárási eljárás szabályai:
a) A tagot a fegyelmi bizottság írásban köteles értesíteni a kizárási eljárás megindításáról, amelyben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló okot.
b) Az egyesület fegyelmi bizottsága – a (2) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés - a kizárási határozat meghozatala előtt a tagot, vagy képviselőjét köteles meghallgatni, amelynek során biztosítani kell számára, hogy védekezését előterjessze, szükség esetén az általa megjelölt tanúk meghallgatásra kerüljenek. A tag és a tanúk meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a fegyelmi bizottság tagjainak - a (2) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyv hitelesítőinek -, a tagnak, képviselőjének és a tanúnak is alá kell írnia.
c) A kizárási eljárást a fegyelmi bizottság - a (2) bekezdés esetében a közgyűlés - határozattal köteles lezárni. Mind az eljárást megszüntető, mind a tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni és a tagnak írásban kell kézbesíteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
d) Az egyesület tagja a kizárást kimondó határozattal szemben - annak kézbesítését követő 15 napon belül - közgyűléséhez fellebbezhet.
A tag fellebbezését a közgyűlés soron következő ülésén köteles tárgyalni. A közgyűlés határozatát annak kézbesítését követő 30 napon belül keresettel lehet megtámadni a Gyulai Törvényszék előtt.
A közgyűlés által hozott kizárást kimondó határozatot annak kézbesítését követő 30 napon belül keresettel lehet megtámadni a Gyulai Törvényszék előtt.
e) A tag tagsági viszonya a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

7. §
A tagok jogai és kötelezettségei
(1) Az egyesület teljes jogú tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, akiket - a jogi személy, a pártoló, a tiszteletbeli és a különleges jogállású fiatalkorú tagokra vonatkozó, az 5.§-ban meghatározott korlátozások kivételével - egyenlő jogok illetnek meg és egyenlő kötelezettségek terhelnek.
(2) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
(3) A tagok - az 5. § -ban meghatározottakon túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

- 7 -
(4) Az egyesület tagja, amennyiben vele szemben kizáró és összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, az egyesület tisztségviselőjévé választható.
(5) Az egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósításában, a közgyűlés, az elnökség által meghatározott programok végrehajtásában, valamint teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatát.
(6) Az egyesület tagjainak joga továbbá
a) állami horgászjegyet igényelni és annak birtokában területi jegyet váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni,
b) a rendelkezésre álló keretek között, megállapított sorrendben és díjazás mellett az egyesülettől horgászfelszerelést igénybe venni,
c) az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.
(7) Az egyesületi tagok kötelezettsége:
a) az alapszabályt, a közgyűlés és az egyesület választott testületeinek határozatait megtartani,
b) védeni az egyesület vagyonát,
c) a megállapított éves tagdíjat és egyéb díjakat az egyesületnek megfizetni,
d) részt venni a közgyűlésen, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, valamint segíteni az egyesületet céljainak, feladatainak teljesítését,
e) a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, valamint a helyi korlátozó előírásokat megtartani és megtartatni,
f) a vizek és partjainak tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület elnökségével, vagy a környezetvédelmi hatósággal haladéktalanul közölni

III.

8. §

Az egyesület szervei és működésük

(1) Az egyesület szervei:
a) közgyűlés,
b) elnökség,
c) felügyelőbizottság,
d) fegyelmi bizottság.

9. §

A közgyűlés

(1) Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
(2) A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés összehívásának feladata az egyesület elnökét terheli.
(3) A közgyűlést az elnökség elnöke a tagoknak kézbesítendő írásbeli meghívóval hívja össze, annak megtartását megelőzően legalább 8 nappal korábban.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;

- 8 -
c) az ülés napirendjét.
A közgyűlés napirendjét a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosult tagok a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) A közgyűlés üléseit az egyesület székhelyén tartja, illetőleg összehívható olyan más helyre is, ahol a magas létszámú tagság megjelenése és részvétele biztosított.
Amennyiben a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, annak ülését akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul annak megtartásához.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(6) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 (három) és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal követő időpontra hívják össze. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívása az eredeti meghívóban megjelölt feltételekkel történhet.
(7) Amennyiben a tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az az egyesületi tag, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját
a) a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére
másfajta előnyben részesít; továbbá
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy
alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll; vagy
e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(9) Nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(10) A közgyűlés határozatát a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, még az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(11) A közgyűlésen a határozatok meghozatala nyílt szavazással történik.
(12) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és tiszteletdíjazásának
megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének - elfogadása;
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
- 9 -

vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági
tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való
döntés;
h) a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
i) kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és
íjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) az éves beszámoló közhasznúsági mellékletét, amelynek tartalmát a 350/2011. (XII.30.)
Kormány rendelet határozza meg, valamint
m) az éves tagdíj és a helyi horgászrend megállapítása,
n) az elnökség, a felügyelőbizottság és fegyelmi bizottság tagjaival szembeni kizárási eljárás lefolytatása.
(13) A közgyűlés üléseit az elnökség elnöke, vagy általa megbízott más személy vezeti le.
A közgyűlés levezető elnöke az ülés megnyitását követően gondoskodik a jegyzőkönyv vezetőjének, valamint két fő jegyzőkönyv hitelesítő és szavazatszámláló megválasztásáról.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet annak levezető elnöke ír alá és a közgyűlés által erre megválasztott két tag hitelesít.
(14) A közgyűlés jegyzőkönyvéről és az ott meghozott határozatokról az elnökség köteles nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a testület döntéseinek, határozatainak tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között kell megőrizni. A közgyűlés levezető elnöke a hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe.
(15) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökség elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség elnöke nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(16) A közgyűlés jegyzőkönyvét és mellékleteit a közgyűlést követő 30 napon belül a Szövetség illetékes Intéző Bizottságának meg kell küldeni.

10. §

Az elnökség
(1) Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
(2) Az elnökség 5 (öt) tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjainak tisztségviselői megbízatása 5 (öt) évre szól. Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani.
(3) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni és az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
(4) Az elnökség szükséghez képest - de évente legalább kétszer - tart ülést, melyet az elnökség elnöke hív össze.
Az elnökség összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, vagy ha az elnökségi tag nem rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, postai levéllel, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét és napirendjeit és az előterjesztő megnevezését, az esetlegesen nem elnökségi tag meghívottak nevét, valamint az írásos előterjesztéseket.
- 10 -

A meghívót legalább 8 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni.
A tervezett elnökségi ülés időpontjáról és helyéről, várható napirendjéről a székhelyen lévő hirdetőn a tagságot is tájékoztatni kell.
(5) Az elnökség ülései nyilvánosak.
(6) Az elnökség határozatképes, ha annak ülésén legalább 3 (három) tagja jelen van.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Az elnökségi ülésről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket, valamint a meghozott határozatokat, sorszámozással ellátottan, amelyből megállapítható a határozatot elfogadó, elutasító és a határozathozatalkor tartózkodó elnökségi tag személye.
Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésén jelenlévő minden elnökségi tag aláírja.
A jegyzőkönyv alapján az egyesület titkára a határozatokról nyilvántartást vezet és az abban érintetteket a határozatról írásban értesíti.
(7) Az elnökség feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó,
a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről, a tagsági viszony felmondásáról, valamint a tag kizárásáról való döntés, továbbá
n) minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal.

Az elnökség az egyesület szervezeti életével kapcsolatos főbb szakfeladatai:
- meghatározza az elnökségi tagok milyen szakfeladatot látnak el,
- tagjai sorából megválasztja képviselőjét a Szövetség megyei küldöttközgyűlésébe,
- a költségvetés keretei között határoz egyes tagok tagdíjának mérsékléséről, elengedéséről és más díjkedvezmények nyújtásáról,
- első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, továbbá másodfokon jár el az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében,
- megállapítja a halfogó és egyéb versenyek, valamint más rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit és bíráit,
- kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a Szövetség által rendezett halfogó versenyekre, illetőleg más rendezvényekre, egyéni elbírálás alapján, korra, egészségi állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő okokra tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében, amely hatáskörét az elnökség elnökére átruházhatja,
- az éves költségvetésben tervezi az egyesület esetleges alkalmazottainak munkabérét,
- munkabizottságokat (szakbizottságokat) hoz létre, meghatározza tagjainak a számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatkörüket és beszámoltatja azokat végzett munkájukról,
- 11 -

- meghatározza saját munkatervét,
- dönt társadalmi munka elrendeléséről, annak elmulasztása esetén kötelező pénzbeli megváltásáról. Az elnökség tagjai és a bizottságok elnökei társadalmi a munka végzése alól mentesülnek, mindaddig, amíg tisztségüket térítésmentesen látják el.
(8) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen okok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az elnökség ügyrendjét, éves munkatervét maga határozza meg.
(9) Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnökség tagjai sorából titkári és gazdasági vezetői teendők ellátására megbízott két elnökségi tag kezeli. Az utalványozás joga az elnökség elnökét, titkárát és gazdasági vezetőjét illeti meg.
(10) Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás nem állapítható meg. Amennyiben a pénztárosi teendőket kívülálló személy munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel látja el, a munkaszerződést, ill. a megbízási szerződést az elnök köti meg.
(11) Az egyesület képviselete:
Az egyesületet harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnökség elnöke és a titkári és gazdasági vezető teendőkkel megbízott elnökségi tagok önállóan képviselik, akik az egyesület pénzforgalmi számlája felett is önállóan jogosultak rendelkezni.
Az elnökség többi tagja csak az elnökség elnökétől kapott írásbeli felhatalmazás alapján, a meghatalmazásban megjelölt ügyben képviselheti az egyesületet, önállóan.
(13) Az egyesület tisztségviselői:
Az elnökség elnöke: Fábián István (sz.: Gyula, 1949.06.27., a.n.: Hack Anna) 5700 Gyula,
Dobos István u. 10.
Az elnökség tagjai: Cserkúti András (sz.: Ózd, 1949.10.15., a.n.: Petőcz Mária) 5700 Gyula,
Petik A. u. 54/4. (titkár),
Czédli Béla (sz.: Gyula, 1947.07.31., a.n.: Budai Margit) 5700 Gyula, Pósteleki u. 83. sz. (gazdasági vezető),
Hack Pál (sz.: Gyula, 1953.09.27., a.n.: Haász Erzsébet) 5700 Gyula, Budapest krt. 16.3. em. 9.,
Karácsonyi István (sz.: Gyula, 1979.03.31., a.n.: Vass Piroska) 5700 Gyula, Láncház u. 20. szám alatti lakosok.

(13) Az elnökség tagjaival, mint vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok:
a) A Ptk. 3:22. §-ának rendelkezései szerint:
- A vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.


- 12 -

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit az egyesületi célokkal összefüggő foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

b) A 2011. évi CLXXV. törvény 39. §-ának rendelkezései szerint:
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11. §

Az egyesület elnökének főbb feladatai

(1) Az egyesület elnöke:
a) képviseli az egyesületet, illetőleg az elnökség egyes tagjait megbízza az egyesület esetenkénti - a megbízásban meghatározott ügyben történő - képviseletével,
b) összehívja az elnökség üléseit és azokon elnököl,
c) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és az alapszabálynak megfelelő működése fölött,
d) a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol,
e) az elnökség előzetes döntése alapján kinevezi, illetőleg szerződést köt az egyesület esetleges alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
(2) Az elnököt tevékenységében a titkár segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.

12. §

Az egyesület titkárának főbb feladatai

Az egyesület titkára:
a) segíti az egyesület elnökét feladatai ellátásában, ellátja az elnök által írásban meghatározott egyesületi feladatokat, az elnök akadályoztatása esetén ellátja annak feladatit,
b) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket,
c) gondoskodik a közgyűlés és az elnökség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) szervezi az egyesület rendezvényeit,
e) irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli, nyilvántartási teendőit,
f) képviseli az egyesületet, valamint a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol.

 

- 13 -

13. §

Az egyesület gazdasági vezetőjének főbb feladatai

Az egyesület gazdasági vezetője:
a) képviseli az egyesületet adó, pénzügyi, statisztikai és egyéb gazdasági ügyekben,
b) rendszeresen beszámol az egyesület elnökségének és elnökének az egyesület pénzügyi, gazdasági helyzetéről,
c) az egyesületi pénz- és vagyonkezelésről okmányolt számadásokat vezet,
- 13 -

d) elkészíti az egyesület évi költségvetését, zárszámadását és vagyonmérlegét, azokat az elnökség, majd a közgyűlés elé terjeszti,
e) képviseli az egyesületet, valamint a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol.

14.§
3./ A felügyelőbizottság

(1) Az egyesületnél 3 (három) fős felügyelőbizottság működik, melynek elnökét és 2 (kettő) fő tagját a közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(2) A felügyelőbizottság testületként működik, ügyrendjét saját maga állapítja meg, amelynek fő feladata, hogy az ügyvezetést az egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökségének elnökéhez intézi.
(5) A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a küldöttgyűlés ülésén ismertetni.
(6) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület esetleges munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(7) A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább kétszer kell megtartani. A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.
A felügyelőbizottság összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, vagy ha nem rendelkezik a bizottsági tag elektronikus elérhetőséggel, postai levéllel, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét és napirendjeit.. A meghívót az ülést megelőzően legalább 8 nappal kell kiküldeni.
A felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon a megválasztott tagok közül legalább két fő megjelent.
A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A felügyelőbizottság üléséről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket, valamint a meghozott határozatokat, sorszámozással ellátottan. A felügyelőbizottság elnöke a határozatokról nyilvántartást vezet és az abban érintetteket a határozatról értesíti.
A felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

- 14 -

(8) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és a testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy annak érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A közgyűlést vagy az elnökséget felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.

(9) A felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
- A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ának rendelkezései szerint kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője, továbbá:
- a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) bekezdése értelmében, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) – c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(10) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

15. §

A fegyelmi bizottság

(1) A fegyelmi bizottság elnökét és 2 (kettő) tagját a közgyűlés választja meg 5 (öt) évi időtartamra.
(2) A fegyelmi bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelőbizottság tagjai.
(3) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben és kizárási ügyeiben.
(4) A bizottság legalább három tagú tanácsban jár el. A tanács tagjait esetenként a bizottság elnöke jelöli ki.
(5) A bizottság eljárására a Szövetség Fegyelmi Szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók.
(6) A bizottság rendszeresen tájékoztatja az egyesület fegyelmi helyzetéről és a felelősségre vonási gyakorlatról az elnökséget, a közgyűlésnek munkájáról évente egyszer beszámol.

- 15 -

(7) A fegyelmi bizottság eljárására az alapszabály 6.§ (3) bekezdésének rendelkezési az irányadók.

16. §

Az elnökségi, felügyelőbizottsági és fegyelmi bizottsági tagság megszűnése

(1) Az elnökségi, felügyelőbizottsági és fegyelmi bizottsági tag megbízatása megszűnik:
- a tag tagsági viszonyának bármilyen okból megszűnése esetén,
- lemondással,
- visszahívással,
- a határozott idő lejártával.

(2) A közgyűlés az egyesület elnökségi, felügyelőbizottsági és fegyelmi bizottsági tagját mandátuma lejáratát megelőzően határozattal tisztségéből visszahívhatja, amennyiben az alapszabályban meghatározott, tisztségéből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, vagy vele szemben az alapszabályban, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok merül fel, magyar állampolgárságát elveszti, jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltják.
A közgyűlési határozatot az érintett tisztségviselővel írásban kell közölni, aki a határozattal szemben a közlést követő 30 napon keresettel fordulhat a Gyulai Törvényszékhez.
Amennyiben a tisztségviselő megbízatása a határozott idő lejártát megelőzően megszűnik, az újonnan választott tisztségviselő megbízatása az eredetileg megválasztott tisztségviselő megbízatásának idejéből még hátralévő időtartamára szólhat.

17.§

Az egyesület gazdálkodása, beszámolás, könyvvezetés

(1) Az egyesület gazdálkodására, könyvvezetésének és beszámolási rendjének szabályait a 2011. évi CLXXV. törvény V. fejezetének, valamint a VII. fejezet 14. pontjának rendelkezései, valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak.
(2) Az egyesület a közhasznú tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait, kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani és kizárólag kettős könyvvitelt vezet.
(3) Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, megszűnés esetén a megszűnés napjával, mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(4) Az egyesület beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),
c) a kiegészítő mellékletet.
(5) Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
(6) Az egyesület a kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell
- 16 -

megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
A kiegészítő mellékletében be kell mutatni továbbá az egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, az egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges jogszabály szerinti adatokat, mutatókat.
(7) Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni az Országos Bírósági Hivatalnál.
A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet az egyesület a bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon teszi közzé, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi.
A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet a (www.halparadicsom.hu) honlapon történő elhelyezésére is, amelyet a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

18.§

Vegyes rendelkezések

(1) Az egyesület, mint közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
Az egyesület 60 (hatvan) napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

(2) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha az egyesület működése és vagyonfelhasználása törvényben, az alapszabályban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen az egyesület az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
Az egyesület közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha az egyesület a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a) a számviteli beszámolójának a jogszabályban meghatározott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
b) a letétbe helyezett beszámolója nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.

(3) A bíróság az ügyész indítványa alapján vizsgálhatja, hogy az egyesület a közhasznúvá minősítés követelményeinek megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

(4) Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

- 17 -


(5) Az egyesület megszűnik:
a) Jogutódlással, ha más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét.
b) Jogutód nélkül, ha
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
- a küldöttgyűlés kimondja megszűnését,
- az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból törli.

(6) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – más civil szervezettel való egyesülés és szétválás kivételével -, a hitelezők követelésének kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a

megszűnés időpontjában tagsági viszonnyal rendelkező tagok között, egyenlő arányban kell felosztani a szövetség vagyonát.
(7) Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.


Gyula, 2014 .május 19.

A Paradicsomi Horgász Egyesület egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát ellenjegyzem. Ellenjegyzésem az alapszabály kiemelt és dőlt betűszedéssel készült szövegrészeire vonatkozik, amelyeke megegeznek az egyesület közgyűlésének 2014. március 16. napján tartott közgyűlésén elfogadott 1/2014.(05.19..) számú határozattal.


Gyula, 2014. május 19. Dr. Kliszek Antal
ügyvéd, BMÜK 294.
 

« Visszalépés

© 2012 halparadicsom.hu