Súlycsökkenés és óriássejtes arteritis
- Óriássejtes arteritis
- Látásvesztés vagy kettős látás, különösen azoknál az embereknél, akiknek az állkapocs fájdalma is van Az egyik szem hirtelen és tartós látásvesztése A nyak, a váll vagy a csípő fájdalma és merevsége a kapcsolódó rendellenesség, a polymyalgia rheumatica gyakori tünete.
- Debreceni Kardiológiai Klinika
- Az óriássejtes arteritisz tünetei, diagnosztizálása és kezelése
- Jó módja a hasi zsír gyors elégetésének
- E mail sorozat fogyás
- Fizikai munka fogyás
- Ajándékok valakinek a fogyáshoz
Forduljon orvoshoz! Amennyiben új, tartós fejfájást tapasztal, vagy a fentiekben felsorolt tüneteket tapasztalja magán, haladéktalanul keresse fel orvosát!
Amennyiben óriássejtes arteritiszt diagnosztizálnak Önnél, az azonnali kezelés létfontosságú a látásvesztés megakadályozásában. Az óriássejtes arteritisz kialakulásának okai Az óriássejtes arteritisz esetén az artériák belső rétege begyullad, ennek következtében megduzzad. Ez a duzzanat szűkíti a vérereket, csökkenti a vér- az oxigén- és a létfontosságú tápanyagok mennyiségét a szövetekben.
A betegség szinte minden nagy vagy közepes méretű artériát érinthet — leggyakoribb a halánték artériáinak trokendi xr fogyás —, de előfordulhat, hogy a duzzanat az artériának csak egy részét érinti.
Vasculitisek - érgyulladások
Az, hogy mi okozza az artériák gyulladását, nem ismert, de egyes gének és génvariációk növelhetik a betegségre való hajlamot. Kockázati tényezők Számos tényező növeli az óriássejtes arteritisz kockázatát. Ezek közül a leggyakoriabbak a következők: Életkor — Az óriássejtes arteritisz csak a felnőtteket érinti, az 50 év alattiakat csak nagyon ritka esetekben.
A betegségben szenvedő legtöbb ember csak éves korban tapasztalja az első figyelmeztető jeleket magán. Nem — Nőknél körülbelül kétszer nagyobb a betegség kialakulásának a valószínűsége.
3 ok minden Autoimmun betegség hátterében
Faj — A betegség leggyakrabban az észak-európai fehér lakosságban vagy a skandináv származásúaknál jelentkezik. Polimialgia reumatika — A polimialgia reumatika súlycsökkenés és óriássejtes arteritis jár óriássejtes arteritisz érintettséggel.
Óriássejtes arteritis, arteritis temporalis polymyalgia rheumaticaval
Családtörténet — Néha a betegség családi halmozódást mutat. Lehetséges szövődmények Az óriássejtes arteritisz az alábbi komplikációkat okozhatja: Vakság — A szemhez áramló vér csökkent mennyisége hirtelen, fájdalommentes — általában állandó — látásvesztést okozhat az egyik vagy mindkét szemben.
Aorta aneurizma — Az aneurizma egy meggyengült érfalon észlelhető kitüremkedés — általában az aortában, a nagy artériában, mely a mellkas és has közepén fut. Az aorta aneurizma átszakadhat, és életveszélyes belső vérzést, gyakran halált okozhat.
Mivel ez a komplikáció akár évekkel az első diagnózis után alakulhat ki, az orvosa rendszeresen ellenőrzi az aorta egészségét mellkasröntgen vagy egyéb képalkotó vizsgálatok, például ultrahang vagy CT segítségével.
Stroke — A betegség kevésbé gyakori szövődménye.
Az óriássejtes arteritisz tünetei, diagnosztizálása és kezelése
Nehéz diagnosztizálni Az óriássejtes arteritiszt nehéz diagnosztizálni, mert a korai tünetek sok egyéb betegség tüneteire hasonlítanak. Az orvos emiatt elsősorban az egyéb lehetséges okokat zárja ki, amihez az alábbi vizsgálatokat végzi el: A beteg részletes, panaszokra irányuló kikérdezése. Fizikális vizsgálat, különös figyelmet fordítva a temporális artériákra.
Gyakran ezen artériák egyike vagy mindkettő érzékeny, zsinórszerű érzettel és megjelenéssel. Vérvizsgálat a vörösvértest-süllyedés ellenőrzésére.
- Dr. Diag - Óriássejtes arteritis, arteritis temporalis polymyalgia rheumaticaval
- Kapcsolat Ez a weboldal sütiket cookie használ a látogatói élmény javítása érdekében, releváns hirdetések jelenítése, küldése miatt és az oldal forgalmának elemzése céljából.
- Xojane fogyás
- Ez nekünk fogyni
- Fogyókúrás doktor
- Fogyni a csípő hím
Ez azért fontos, mert a gyors süllyedés, gyulladásra utal a szervezetben. Emellett az orvos kérhet C-reaktív protein CRP vizsgálatot is. A betegség diagnosztizálásának legbiztosabb módja a temporális artériából vett kis szövettanminta, vagyis a biopszia.
Az eljárást ambulánsan végzik, helyi érzéstelenítésben, és általában kevés kellemetlenséggel és kis hegesedéssel jár. Amennyiben óriássejtes arteritisze van, az artéria gyulladást mutat, amely magába foglalja az abnormálisan nagy, úgynevezett óriás sejteket — amelyről a betegség a nevét kapta.
Lehetséges ugyanakkor, hogy a betegség ellenére a biopszia eredménye negatív. Ha az eredmények nem egyértelműek, az orvos a fej másik oldalán lévő verőérből is mintát vehet. A betegség diagnosztizálására képalkotó eljárást is használnak.
Óriássejtes arteritis
A lehetséges vizsgálatok közé tartozik a: Mágneses rezonanciás angiográfia MRA — Ez a teszt ötvözi a mágneses rezonancia vizsgálatot MRI a kontrasztanyagos érfeltöltéses vizsgálattal, mely részletgazdag képet ad a vérerekről. Doppler ultrahang — A vizsgálat ultrahanghullámok segítségével készít képeket a vérerekben áramló vérről, jelzi a szűkületet vagy elzáródást.
Pozitronemissziós tomográfia PET — A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó intravénás nyomjelző oldatot juttatnak be, súlycsökkenés és óriássejtes arteritis részletes képet ad a vérerekről, és jelzi a gyulladásos területeket. Megoldás: nagy dózisú szteroid Az óriássejtes arteritisz kezelése nagy dózisú szteroid adásából áll.
